Tomi barátunk délután négyre ígérte magát, gyengélkedő számítógépünket megjavítandó, most negyedhat, rácsörgök a mobilján. Felveszi.
- Ha... - susogja elhalón, miközben a háttérben jól hallhatóan vígan vannak valakik.
- Ha...haó...- próbálkozik újra Tomi valamivel hangosabban, hogy elnyomja a vidor pohárcsörgés, és göndör kacajok elegyét, ami a sarki kocsmát jellemzi.
- Tomikám Szamár vagyok. Ha jól hallom, a mai találkozónk elmarad ugye?
- Úgy-úgy... úgy valahogy... asszem... asszem ekkisikét túljártam az eszemen.
Mindig is tudtam, hogy van az az alkoholmennyiség, melynek segítségével az ember képes túljárni a saját eszén!:-))
Nagyon aranyos :)
VálaszTörlésTomi is ezt mondta, miután másnap felhívott, hogy odáig van meg neki a történet, hogy felhívtam, más semmi... Mondtam olvassa a blogomat, szó szerint idéztem az épületes párbeszédet!:-)
Törléshát ez nagyon jó volt! Remélem nem fájt a feje másnap :D
VálaszTörlésBogárkám, az egész Tomi egy merő fájás volt, ahogy elmondta, de hát Csaba-nap volt, és az ember védtelen, ha öt percre beugrik a kocsmába Szamárékhoz menet egy nagyon lájtos üdítőre, és kiderül, hogy az egy négyzetméterre jutó Csabák száma egészségtelenül magas...:-)))
Törlés