Vicces variáció viszont ha egy párban élő kezd csámcsogni az egyedülállók szexuális életén, mert ugye neki van höhö, (vagy úgy tűnik...), a másiknak meg nincs (vagy úgy tűnik...), és egyszercsak egyedülállóvá válik. Volt is egy ilyen ismerősöm, tipikus 0. típusú. Stepszli volt, krumplizsák alakú, modortalan ámde otrombán nagyképű, s jaj volt annak az egyedülállónak, aki szembe mert szállni vele akárcsak egy ártatlan vitában is. Mindjárt jöttek a "nincs ennek a nyomoroncnak rendben a szexuális élete, azért szívózik" stemplik, amelyek sejteteni engedték, hogy bezzeg neki... Egy napon aztán jobb sorsra érdemes párja rájött, hogy ő tényleg jobb sorsra érdemes, és fordult a kocka, szingli lett a pöffeszkedő párkapcsolatosból. Azóta is elgondolkodom, vajon megbánta-e azt a sok mocskot, amit az egyedülállók felé okádott, akik selejtek, hiszen nincs senkijük, s eszébe jutott-e, hogy a sok egyedüllálónak azért nincs rendben a szexuális élete, mert immáron ő is szerepel a választéklistán?:-))
Itt érkeztünk el egy sarkallatos ponthoz! Előző postjaim egyikében megjegyeztem: a rendben lévő szexuális élet alapja az, hogy legyen. Most hozzátennék. Ha viszont nincs rendben a szexuális élet, esetleg éppen egyáltalán nincs, az csak a világ ostobábbik fele szerint a szégyengyalázat netovábbja. Tudjuk: miszerint aki nem dug/akit nem dugnak az lúzer. Ezekben az agyatlan agyakban fel sem merül, hogy nem lúzer, hanem... például IGÉNYES. Akármivel, akárkivel nem éri be, csak azért, hogy elmondhassa, kéremszépen én is...engem is... Olyan, aki nem vállal fel kényszeredett, vagy éppenséggel méltatlan kapcsolatokat, csak azért, hogy dokumentálhassa a világnak, teljes vagyok a magam nem/iség/ében. Egy nő soha nem szűnik meg nő lenni attól, mert éppen nem tornásznak rajta, mint ahogy egy férfi sem szűnik meg férfi lenni attól, hogy nem mutatja be egy ideig a Magyar-vándort a lepedőn. Az emberi minőségből azonban mindkét nem veszíthet (nem kicsit), ha úgy gondolja ez ügyben valamiféle homályos szentenciáknak kell megfelelnie, nem pedig saját értékrendjének
És most nagyon szépen kérlek ő Nyájas Olvasó, kérdezd meg tőlem, milyen a rendben lévő szexuális élet?
Kérlek tisztelettel, pont olyan, amilyennek Te, Te, és csakis Te rendben lévőnek találod.
Magam is hasonlóan látom - hogy azt ne mondjam, nagy "respect" az utolsó alapvetésnek s írójának :)
VálaszTörlésKöszönöm!:-)
VálaszTörlésEz az egész hozzáállás - az határozza meg a másik embert kell -e a egy másneműnek - (maradjunk a heteroszexuális kapcsolatnál), kicsit infantilis. Már az iskolásoknál (és lassan sajnos az általános, nem a középiskolásoknál) sem értem, hogy mi ez a veszítsük el gyorsan a szüzességünket verseny, de hát az ifjúság nem kiforrott értékrenddel jellemezhető. Az, hogy ugyan erre a sémára működjenek felnőtt emberek, az siralmas. Nem, nem azt állítom, hogy minden egyedülálló saját döntéséből az, de azt igen, hogy sok egyedülálló, főleg így 50 felett nem magányos, és nem hajlandó csak a kísérletezgetés kedvéért hülyeségekbe bonyolódni. Ilyentájt már tudja az ember: "halálodra magad maradsz." Család, férj, kedves mellől is. Tehát csak akkor próbálkozik, ha nagyon ígéretes az a lehetőség, csak azért, mert "hátha lesz belőle valami", nem. Kedves, nálamnál jóval fiatalabb ismerősöm társkeresésre adta a fejét. "Ma eljön hozzám, ma lesz a napja, hogy..." és elhallgatott. Majd zavartan mondta: hiszen már 2 hete ismerem. És ez elég, hogy lefeküdj vele? kérdeztem vissza. Nekem nem, felelte, de ma ezt elvárják. Rámosolyogtam, és közöltem: ideje, hogy kihaljak, mint az ősbölény, mert ezt én elképzelni sem tudom. Ezzel nincs is semmi baj, mindaddig, míg nem akarom megerőszakolni az értékrendemet, vagy nem kezd frusztrálni, hogy jaj, mit is gondolnak mások rólam, mert én így akarom élni az életem.
VálaszTörlésUtolsó mondatod nagyon a helyén van - s ez nem csak a heteroknál működik ;)
TörlésMaradok tisztelettel a magamban kialakított értékrendnél, homályos szentenciák helyett lehetőségeim szerint élem az élhető életet frusztrációk nélkül egy terített asztal mellett egy pohár rozét is felhajtva.:-)
VálaszTörlésIlyen programmal akár pártot is alakíthatna. Komolyan mondom, támogatnám :-)
Törlés:-) Antagonisztikus ellentétbe kerülnék önmagammal. Ennek az országnak van elég pártja, így 50 felett fölösleges kísérletezgetni.
VálaszTörlés