2013. október 31., csütörtök

Egy fénykép két oldala



Sok más, kis plakát, értesítés mellett tűnt fel a pártiroda üvegajtaján. Rögtön rabul ejtett. Nem is annyira a szöveg, bár nagyon igaz, hanem az édes, kicsi öregasszony tekintete, gesztusa. Latolgattam a korát, 80 esztendős lehet? Vagy több? Megpróbáltam elképzelni életét a fénykép elkészültéig. Biztos nem lehetett könnyű. És mégis, az a megtörhetetlen tündérmosoly a ráncos arcocskán, maga a halhatatlan remény. Azok az agyondolgozott kezek, amelyek az almákat olyan megejtő szeretettel nyújtják...kinek? Ahányszor elhaladtam előtte mindig úgy éreztem, nekem. Pedig naponta többször elhaladtam előtte, a házunktól a bárhová felé vezető úton, kikerülni sem tudtam volna, lévén a pártiroda házunk sarkába ékelődött. Nem tudtam megállni, hogy ne mosolyogjak rá minden egyes alkalommal. Hiába tudtam, hogy ez csak egy fotó, s a kép eredetije ki tudja hol van, van-e egyáltalán, és mégis megvidámodott a szívem, ahányszor ránéztem. Aztán egy reggelen eltűnt az üvegajtóról. Helyén valami hirdetmény éktelenkedett, hazáról, teljesítményekről, mittudomén... Talán nevetséges, de úgy elszorult a szívem, mintha egy szerettemet veszítettem volna el. Vettem egy mély lélegzetet és bekopogtattam. Nagyon szívélyesen fogadtak, látásból jól ismertek már, ráadásul többször bemosolyogtam az ajtón, számukra tiszta sor volt, nyilván szimpatizálok a PÁRTTAL. Előadtam, hogy volt itt egy kicsi, almákat kínáló öregasszony  képe az ajtajukon, hová lett?! Mert, ha még megvan, akárhol, egy papírkosár alján én megvenném! Mint, ahogy a szeretethez, ehhez sem kellett erszény, egy barátságos hölgy eltűnt, majd pár perc múlva jött egy másolattal, ott mosolygott rám az én tündér öreganyám. Kis ideig kísértett a gondolat, hogy elmondjam, méltatlanra pazarolják a jóindulatukat, én korántsem politikai céllal mosolyogtam az ajtajukra, de gyarló módon féltem, hogy visszaveszik a kincsemet. Mindenesetre 2014 tavasza után én ennek a pártnak jövök egy színes fénymásolat árával...

Csak itthon vettem észre, hogy a képen egy webcím is szerepel. Egy facebook elérhetőség. Megleltem rajta a képet, aztán arra gondoltam, meg kéne osztani ezt másokkal is. Három személy jutott először eszembe. Chanson Petra lánya, hat gyermeke közül a kedvencem, maga Chanson és a párja. Megint átpörgetem az oldalt, nézem, ismerőseim közül esetleg kedveli-e valaki. Kedvelte.

Chanson Petra lánya, hat gyermeke közül a kedvencem, maga Chanson, és a párja.

11 megjegyzés:

  1. Tényleg az, és én még életemben nem láttam ezt a képet. Köszönöm, hogy kitetted. Használható háttérképet kéne valahogy belőle csinálni, hátha jobb kedvvel ülnék le a laptopom elé :-)

    VálaszTörlés
  2. Szia. Ahogy megpillantottam ezt a mamikát, rögtön beugrott, hogy láttam már egyik kedvenc blogomon, Editnél. Meg is néztem pontosan, hogy hol...talán érdekes lehet visszakeresni és elolvasni a kommenteket is, akit érdekel. Engem már akkor nagyon megfogott:) ja, a szerző nem szerepel a plakáton, de ott nem volt ennek jelentősége, / nem úgy mint most itt nálad, Részeg Szamár:) /.
    Tehát ajánlom akit érdekel:
    Elmélkedéseim 2012.szeptember 21. Juhász Edit blogja

    VálaszTörlés
  3. Eszer, nagyon köszönöm, próbáltam megkeresni, de nem találom! Bennem van a hiba? Esetleg tudnál linket adni??

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm, ne fáradj, megtaláltam! Hát igen, összecsengünk...:-) Épp ma gondoltam arra, hogy megvan az öregkori életcélom, ráncos arcú tündéranyóka szeretnék lenni, sok almával, még több szeretettel, meg egy jó nagy bottal, hogy hátbavághassam azokat, akik lenyuggereznek...:-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Almapálinka? Juhhé, tudok nálad kommentelni! :-)

      Törlés
  5. Nem Te juhhé, én juhhé, hogy Te tudsz!:-))) R. Sz.

    VálaszTörlés
  6. én

    http://erdelyinimrod.ro/html/archivum/3391

    VálaszTörlés
  7. http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/miert-nincsenek-vakvezeto-birkak/

    Van itt minden kérem: Flekk ,Részeg Szamár aki nem akar a buszra felszállni.

    VálaszTörlés