2013. március 15., péntek

Kata

                  Mindig unokahúgomként aposztrofálom, bár igazából Életem Értelme unokahúga, de mivel remek érzékkel házasodtam be a családba, unokahúgom, ha a "törvény által" is, és kész.
                  Még sosem találkoztam olyan tiszta szívű, nevetős szemű leánykával, mint ő volt, amikor megismertem. Ennél már csak az a jobb, hogy három tüneményes gyerek, pár diploma, néhány felső fokon beszélt nyelv, tanítás, fordítás és ki tudja még mi után a szeme ugyanúgy nevet. Energiatartalékainak felmérésébe is belefáradnék. Gyereket és férjet nevel/:-)/, háztartást visz dolgozik, dolgozik, meg dolgozik, közösségi életet él, kapcsolatokat ápol, ja és állandóan tanul valami értelmeset. Pont csütörtökön gondoltam rá, jön a három napos ünnep, legalább pihenhet egy kicsit.
                  Aztán jött a drámai hóhelyzet, ami őket ugyan úton nem érte, de az útonmaradtak helyzete annál inkább szíven ütötte. Kettőt fordulok a közösségi oldalon, hát mit látok? Az én Katám információkat oszt meg, szervezkedik, ötleteket tesz közzé, álló nap. Felveszi a kapcsolatot a lakhelye környékiekkel, tanácskozik, hol lehetne plusz melegedőhelyekre szert tenni, teát főz, palacsintát süt, családja lelkes közreműködésével, amit egy hozzá hasonlóan elszánt pár hölgy valahogy el is juttat, át a hótorlaszokon a fagyoskodókhoz.
               CSELEKSZIK.
               Nem hullajt krokodilkönnyeket, hogy jujjaj, azok a szegények ottan a hóban, fagyban, nem ciceg rosszallóan, mint a belügyminiszter hogy miként lehettek olyan könnyelműek azok, akik útnak indultak, hanem cselekszik. Tesz, amit tud, sok, más polgárral egyetemben, pedig nem ügye, nem dolga a hivatalos álláspont szerint. A "hivatalos álláspontosok" meg majd biztos tartanak sajtótájékoztatót, amit tán könnyebb lesz meghallgatni a még működő autórádiókon át, pár ízes falattal, korty meleg teával a gyomorban.
             Ismét rápillantottam a közösségi oldalra. Nem fárad az én nevető szemű ördögmotollám!:-) Közérdekű információkat oszt meg, tájékoztat, szervezkedik, s ahogy ismerem, ha kell, akár éjszaka is beizzítja újra a palacsintasütőit... Nem vérrokonom, de kitüntetés lenne, ha azt mondhatnám, egy vérből valók vagyunk, ő meg én.
              

1 megjegyzés: