Most egy darabig minimalizáljuk társasági életünket, főleg azt a részt, ami nálunk zajlana. Csak a legbizalmasabb barátaink előtt vállaljuk, hogy nappalink egy része csábos kutyapelenkákkal van leterítve, a balesetek nyomainak eltüntetésére a felmosóvödör is beköltözött. Egy ideig - úgy tűnik - állandó lakosként.
Flekk első pillantásra halálosan beleszeretett a vödörbe. Hogy miért pont ez a tárgy nyújtja neki a maximális biztonság érzését, nem tudom. Tegnap délután mindenesetre elhagyta full extrás fekvőhelyét, és beköltözött a vödör és a fal közötti keskeny részre, a puszta parkettára. Csak akkor teljes a pihenés, ha valahol imádott vödréhez érhet. A felmosást személyes sértésnek veszi, kétségbeesetten nyüszítve várja, hogy a célszerszám visszakerüljön a helyére. Úgy fogadja, mintha a 100 éves háborúból tért volna vissza, üdvözlő vakkantások, heves farokcsóválás, és lelkes puszik kíséretében. Aztán a nagy izgalomba belefáradva leroskad, gondosan ügyelve arra, hogy testének jelentös része szenvedélyesen a vödörhöz tapadjon, és elalszik.
Előre az eb lélektan rögös útján!:-)
Ahogyan Konrad Lorenz kislibái (http://www.dabase.org/lorenz.htm) általa "imprintálódva" őt tekintették az anyjuknak, Flekk talán a piros felmosóvödörrel került ilyen bensőséges viszonyba. :-)
VálaszTörlésAmúgy meg nagyon tüneményes, még így képeken szemlélve is, gondolom, élőben még inkább...
Amatőr! Azért ez ránk nézve tartalmaz némi kritikát, nemdebár?:-) Gazdáimat egy vödörért!
TörlésÓ, dehogy! Gondolj bele, hogy libaszemmel/libalélekkel vizsgálva, az etológia atyja sem lehetett túl "anyai" (sőt még "bájgúnár" sem), a liba-csibék mégis rendületlenül masíroztak utána.
TörlésA felmosóvödör kontra kosár kapcsán meg egy másik állatkísérlet - a makik "drótanya/szőranya" dilemmája - jutott eszembe, de ezt Flekk, úgy látszik, még nem olvasta, mert utóbb rácáfolt a hipotézisre, sőt, a fenti kísérlet eredményeiből levont következtetésekre is.
Előre az eb lélektan vödrös útján :)
VálaszTörlésAhogy mondod, ahogy mondod!:-)
Törlés